mai út:

Nagyobb térképre váltás

reggel sajnos az óraátállítás sem segített abban hogy kialudjam magam, mivel éjszaka felébredtem és nem bírtam egy jó ideig visszaaludni. Így a kikötőbe igencsak álmos fejjel érkeztem meg. Szerencsére gyorsan meg tudtam venni a jegyemet és még az autónak is megfelelő közelségben találtam helyet.

Hajón szerencsére volt kajálda így ott tudtam egy kávét inni és egy szendvicset enni, mert már kilukadt a gyomrom az éhségtől. Teli gyomorral jobban telt az utazás is, főleg hogy bármikor ki lehetett menni a fedélzetre fotózni. ami még a nagy szélben is élmény volt.

Afrika partjára érve konstatálnom kellett hogy Afrikában tényleg meleg van! Reggel fél 10kor már 23 fok felett volt a hőmérő, am annyit jelentett hogy elég volt egy póló is! Ceuta nem egy világváros csak az elhelyezkedés teszi érdekessé. Egy kis sziklára épült az afrikai parton, a város csak az egyik emléke, hogy volt idő mikor a spanyol királyság nem csak Spanyolországból tevődött ki régen! Egyébként csak egy vékony partszakasz az egész véros, ahol kevés műemlék helyezkedik csak el amit ajánlanak megnézni a turistának. Visszafelé először ukránnak nézték az útlevelemet és vadul kezdte keresni az érvényes vízumomat. Szerencsére a kollégája felvilágosította, hogy az én útlevelem magyar és az már egy ideje az Unió tagja…

Algecirásból Gibralátár felé vettem az irányt ahol az útikönyvre hallgatva, nem akartam bemenni kocsival, hanem még spanyol földön leraktam a kocsit és gyalog mentem be, így megúszva egy majd fél órás várakozást. Bent buszra ültem, ami bevitt a belvárosba, ahol konstatálnom kellett hogy itt a hagyományos vezetés van és nincs minden fordítva mint Angliában. De egyébként nehéz volt eldönteni hogy most épp merre jár az ember, mert a legtöbb épület erősen hajazott Angliára, legalább is a belvárosi részeken. A hegyre egy libegővel mentem fel, ami kb 5perc alatt vitt fel a végállomásra. 

Fent egy egész családnyi majom vár minket akik az egész parkban szabadon jártak keltek. Így fent nem csak a kilátással szórakoztak el az emberek a hanem a majmokkal is. A látvány egyébként frenetikus fentről, az egész öblöt be lehet látni, sőt mindkét oldalát a sziklának meglehet nézni! Megérte felmenni, főleg hogy a városban több igazán nagy látványosság nem nagyon van és jó angol szokás szerint vasárnap nem volt nyitva semmi a városban.

Autóhoz visszaérve erősen beborult az idő, és csak abban reménykedtem, hogy nem fog esni ma már! Ez bejött, de Marbellában olyan hűvös volt, hogy nem volt kedvem kiszállni a kocsiból sétálni egyet, így inkább csak autóban próbáltam keresni Torrente nyomait.

Sikertelen korzózás után bepótoltam a csavargást Malaga utcáin. Mivel megint nehezen találtam meg a ma esti szállásom helyét. megérkezésem után szundítottam egyet ,  utána azonban még nyakamba vettem a  várost és a kivilágított nevezetességekben gyönyörködtem egy sort.

Holnap reggel már megjönnek a Viktorék is, végre vége a több mint egy hétig tartó egyedüli utazásnak! igazán most fogok tudni majd pihenni, mivel velük sokkal lazább ütemtervet raktam, jóval kevesebb várost terveztem be az eddigiekhez képest.

további képek:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.