Reggel 6.10-es óracsörgés nem esett túl jól nekünk, mint két alvajáró pakoltuk össze magunkat az indulásra. Elköszöntünk Lacitól, akinek újra csak köszönni tudom, hogy befogadott miket 3 napra és miattunk a kényelmetlen kanapén kellett aludnia. Remélem ma a bolgár lányok hangtompítót vesznek fel és már tud majd aludni.

Reptéri kocsi leadás gyorsan ment kulcsot átadtuk, megnézték a szerződést is és aztán ülhettünk be a transzferbe, hogy kivigyenek minket a reptérre. Sajnos nem lett ilyen egyszerű az ügy mert közben levontak 81eFt-t a számlámról, többet akartak de szerencsére volt limit a kártyán. Laci már mondta tegnap, hogy akinél béreltük annál van 100km-es napi limit ha hosszabb távra veszi ki az ember, de én ezt furcsálltam, mert ami szerződésem nekem van abban 350km van. Persze a levonó SMS-t itthon olvastam már csak, gyorsan most letiltattam a kártyám, s holnap majd kezdek levelezgetni, hogy adják vissza a pénzem. Nagyon úgy néz ki a bróker cég a ludas, mert ő a szerződésében 350km-t adott meg és úgy kötöttem velük szerződést, főleg hogy a keresőben megadtam, hogy 3500km-t tervezek menni. Szóval az látszik, hogy kell majd még küzdenem velük az utazásnak így maradnak utózöngéi.

Repülés hamar eltelt, főleg, hogy az út felét végigaludtuk, Viktor szerintem még a felszállásra se ébredt fel igazán, csak amikor a teltkarcsú stewardess rálépett a lábára.

Itthon paradicsomleves és sült hús rizibizi várt, ma este már az ágyamban alszom, holnap végre nem bőröndből öltözöm!

De azért hiányozni fog Spanyolország, a barátságos embereivel, a jó ételeivel és az élhető, gyönyörű városaival. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy menjen le Spanyolországba és ismerje meg ezt a szép országot!

Reggel magunkhoz képest egész korán keltünk így 11 körül már sikerült is elindulni. Sajnos a Laci szobatársai nagyon mediterrán életmódot folytatnak, így hajnal kettőig szól a zene és a csevej ami a papírvékony falak miatt teljesen áthallatszik. Az utolsó napokban emiatt nem is igazán sikerült normál időben lefeküdni.

Először az Espanyára mentünk metróval, ahol sajnos most a szökőkutak nem üzemeltek, de így is impozánsan mutatott a hatalmas tér. Felmászva a hegyre, a helyi szépművészetit megkerülve , megtaláltuk az olimpiai parkot, ami az 1992-es olimpiának volt a színhelye. Még így 20 év múlva is lenyűgöző volt a park főleg az egyedi fáklyának köszönhetően. Sajnos itt se tudtunk bemenni sehova köszönhetően a hétfőnek, amikor minden zárva van.

Következő célpontunk a Monjuic tetején álló vár volt, ahonnan be lehetett látni az egész várost és a tengert is, ez a kastély védte Barcelonát a tengeri behatolók ellen, most is szép nap ágyúk vannak kirakva műemlék gyanánt. itt fent már fújt a szél, így fel kellett vennem a pulóverem, amit a nagy meleg miatt már levettem útközben felfelé a hegyen.

gondolkodtunk, hogy lefelé jövet inkább libegővel megyünk le, de végül maradtunk az eredeti útitervnél és gyalog kutyagoltunk le a tengerhez, amit nem is bántunk mivel nagyon szép kis arborétumon keresztül ment az utunk. Lent az óvárosban megpihentünk egy ebéd erejéig, mivel ekkor már vagy 4 órája úton voltunk, egy kis pakisztáni étteremben ettünk, ahol végre akkora adagot adtak, hogy Viktor is jól tudott lakni.

Óvárosban bolyongva, jó pár bizbasz boltot érintve, eljutottunk a katedrálisig ami most nyitva volt, így gyorsan be is mentünk megnézni. A katalán gótika egyik gyöngyszeme ez, hatalmas belső terekkel és boltívekkel. Nagy örömünkre itt is felmehettünk a tetőre körbenézni onnan milyen a város. Katedrális után sikerült megint kicsit eltévednünk, így nehezen találtuk meg az állatkert parkját, ahova már csak a lemenő nap idejére értünk. Laci ajánlotta ezt a parkot én még nem jártam itt, de tényleg nagyon szép volt.

A diadalív parkjában még megnéztük hogy a helyi nyugdíjasok hogyan vitáznak és ugratják egymást petanque közben. Innen még egy kicsit bolyongtunk az óvárosban, majd mentünk a Ramblára ajándéknézésre. Itt szerencsére nyitva volt még a piac és oda is be tudtunk menni körbenézni, és meg kellett állapítanunk hogy a gyümölcsök legalább 30%-át nem ismerjük… Itt vettünk is 3 pohár gyümölcsöt kostólóba, amit a kikötőben ettünk meg. Sajnos közben az idő igencsak lehűlt így nem időztünk sokat itt, hanem a Ramblán végigmenve a Catalunyán felszálltunk a metróra és hazamentünk Lacihoz.

Este még elmentünk egy bevásárlóközpontba további ajándékvásárlás címen, itt már otthon érezhettük magunkat mert ellopták a bevásárlókocsinkat kemény fél euro miatt. Még szerencse, hogy az összepakolt holmijainkat átrakták egy kis bevásárló kosárba.

Vacsora után még beszélgettünk kicsit, aztán álltunk neki pakolni, mivel reggel 6kor kelni kellett, így is volt vagy 1 óra mire ágyba kerültünk.

további képek:

mai túra:

Nagyobb térképre váltás

Reggel a társaságnak úgy fél 11kor kezdődött, ekkorra én már megírtam a blogot, mivel Laci lakótársnői ekkor keltek és igen nagy hangerővel élik az életüket. Reggeli közben az éjszakai élmények mesélése volt napirenden, Viktor bejárta már a tengerpartot is éjszaka a buli közben.

Abban is megegyeztünk, hogy átugrunk Tarragonába autóval, mert ott még nem volt senki és a Barcelonától nincs túl messze. A készülődés szokás szerint elhúzódott volt majd fél 1 mire elindultunk végre. Nem a fizetős autópályán mentünk, így a csepergő esőben majd 2 óra volt a 100km-es út, mivel városokon keresztül mentünk, és kilométerenként volt egy körforgalom. Szerintem a GPS-ben a körforgalmas rész szalagja már el van nyúlva annyit kell bejátszania.

Tarragonába érve a várat vettük célba, amit jól is tettünk mert kiderült hogy 3kor zár. Így se tudtunk mindent rendesen megnézni, mert kb 10 perc nézelődés után már a elkezdek kihajtani a múzeum őrök. Ezt kicsit sérelmeztük, ha már legombolták rólunk a jegyárakat, így még kb negyed óráig macska-egér játékot játszottunk velük a többi turistával egyetemben. Volt olyan akit a múzeum kertjéből alig akartak beengedni, mert hogy zárva vannak…

Múzeum után sétáltunk a belvárosban próbáltuk követni a többi turistát, hogy mit érdemes megnézni. Így találtuk meg a katedrálist, ami a 12. században épült és az útikönyv szerint ezt érdemes megnézni itt. Természetesen zárva volt a jegypénztár, pedig a nyitva tartásuk szerint este hétig kellett volna várniuk az érdeklődő turistákat. így tovább sétálgattunk még a várfal mellett a csöpörésző esőben, majd úgy döntöttünk, hogy beülünk egy kávéra. Itt meg is néztük a forma-1 végét jó pasi módjára, sőt még örülhettem is mert a Raikkönen nyert végre egy futamot!

Visszafelé embereket láttunk a vár múzeumába, még csodálkoztunk is, hogy őket beengedték ilyen későn, minket meg kihajtottak, de aztán kiderült hogy csak bemásztak a kerítésen. Nekünk se kellett kétszer mondani, mi is megtettük ezt, így legalább egy részét még meg tudtuk nézni a vár és a római romoknak, mai kimaradt a normál látogatáskor. Laci még a várfalra is kimászott megnézni, hogy ott jobb-e a levegő!

Hazafele sajnos sikerült egy jó nagy dugót kifogni, így bő 3 óra alatt értünk vissza, közben már tankolni is kellett egy kicsit, hogy biztos hazaérjünk, nem mertem bevállalni, hogy a szerpentinen toljuk majd az autót. Hazaérkezve egyből mentünk Laci kedvenc törökjéhez kebabot enni mivel mindenki majd éhen halt. Vacsora utána kettévált a csapat mi Laci javaslatára leindultunk megnézni azokat a nevezetességeket, amit érdemes este megtekinteni.

Először a vízművek extrém épületét néztük meg, ami így este kivilágítva tényleg látványos, majd átsétáltunk a Sagrada Familiához, ami az utóbbi 3évben megint sokat épült. Esti kivilágítással még nem láttam, más hangulata van kicsit mint napközben, parkban leülve gyönyörködtünk benne egy ideig majd mentünk tovább a Rambla irányában.

Catalunyán egy fotózás erejéig összeismerkedtünk egy görög társasággal, voltak már Magyarországon és egész jól emlékeztek a magyar szavakra, egyik lány még a fényképre is beugrott közénk. Ramblán sétálva vettünk egy fagyit az esti 20 fokban, és néztük a helyi mutatványosokat, illetve az összes bizbaz boltot amibe belebotlottunk. Lesétáltunk egészen a kikötőig, megnéztük az ott kialakított szórakoztató központot, aztán tiplizhettünk vissza a metróhoz, hogy az utolsó járatot elérjük.

 további képek: