2012.10.21. 23:10
2.nap A spanyol világvégén
A mai napi útvonal:
Reggel végre kipihenve keltem hajnal nyolckor, pedig még a kakas is bóbiskolt olyan sötét volt kint. Recepción nem volt senki így komótosan elkészítettem magamnak a reggelit és reggelizés közben válaszolgattam az esti levelekre. Recepciós már este megkért, hogy rakjam le a portán a kulcsokat, mert ő olyan korán nem tud felkelni, mint amilyen korán én indulok (9 utánt mondtam neki...)! Kicsit még bűntudatom is volt mikor a kihalt utcán a bőröndöm zakatolt a macskakövön, csak egy-két álmos kutyással és egy álmatlanságban szenvedő nyugdíjassal találkoztam.
Plasenciában még megálltam lefotózni a római kori viaduktot, ahol kicsit meghűlt a vérem, mert a fényképező nem akarta felismerni a memória kártyát, és már azon gondolkodtam, hogy a mobilból kipreparálom a másikat, hogy tudjak fotózni. Szerencsére az utolsó próbálkozásnál elfogadta, most este már mozdítani sem mertem, inkább a kényelmetlen kábellel másoltam át!
Mai nap nekivágtam felfedezni Extramadura hegyeit, egyet meg is másztam kis hegyi úton. Ez amiatt volt, mert a fejembe vettem, hogy megnézem mégis Hervast, amit a könyv ajánlott megnézésre. Persze a több mint 1 órás hegyi út után nem találtam meg Hervas régi részét, de a hegyről látható kilátás mindent kárpótolt.
Hervasból Bejar felé vettem az irányt, ami középkor óta egy kis bányászváros, bár be kell valljam bányát nem láttam a környéken csak napkollektort. Bejar egy álmos kisváros, amelynek van egy nagyon aranyos főtere, zegzugos régi városrésze és egy egész jó állapotban maradt várfala. Itt ebéd közben megfigyelhettem, hogy a helyi értelmiség itt is a nyerőgépet püföli egész nap, miközben ha kinéz az ablakon rálát a templomra és imádkozhat egyet a következő játék nagy nyereményéért!
Bejart elhagyva nyugatra vettem az irány Extramadura régi kis falvait jártam körbe. Miranda del Castanar kocsmája volt a leglátogatottabb épület, mikor arra jártam akkor is épp nagy élet volt bent és előtte is, a többi rész azonban teljesen kihalt volt. Magyar falvakkal ellentétben az itteni régi falvak sűrűn egymásra épített zegzugos kis sikátorokkal rendelkező települések, nem is az emberek földjei a határban van, senkinek sincs itt veteményeskertje.
Sotoserano volt talán a legelhagyatottabb település, látszott, hogy itt nem nagyon volt pénz felújítani az épületeket, s a turisták se nagyon járnak erre felé. A főtéren itt is ültek a kocsmában, de messze nem volt akkora élet mint máshol. öreg bácsi a garázsban válogatta az olívabogyót, nénike pedig jött haza a földről kis kapával a kezében.
La Alberca már turistalátványosság volt a javából, tele volt bizbasz bolttal és turistával. Itt gesztenyét és diót is árultak emberek, sajnos a gesztenyét csak nyersen árulták, így nem tudtam megkóstolni, hogy a helyi gesztenyének milyen az íze.
La Alberca-t elhagyva az út lejtmenetre váltott, egy jó 30km-t kacskaringóztam lefelé, mire elértem a síkságot ahol Ciudad Rodrigo fekszik. Ciudad Rodrigo egy kis negatívummal kezdődött, a kinézett Hostalban nem volt senki, a megadott telefonszámon csak spanyolul beszéltek de azt megértettem, hogy ő most nem jön ide a Hostalhoz. Így állhattam neki keresgélni szállást, még jó hogy a második szállás ár-érték aránya már elfogadható volt.
Szállás elfoglalása után nyakamba vettem az óvárost, sikerült még bejutnom zárás előtt a katedrálisba, ami alapból gótikus stílusban épült, csak sikerült itt is elcsúfítani a belsejét egy-két barokk förmedvénnyel. A város egyébként fontos katonai csomópont volt a XVII.-XIX. között, többször volt gazdája rövidebb hosszabb ideig Franciaország és Brit királyság is. Az óváros maga egyébként nagyon szép, csak kevés az élet benne, mert nagyon el van szeparálódva a város többi részétől.
Azt azonban észrevettem most is, hogy minél messzebb vagyok Madridtól annál kevesebben beszélnek angolul. Se itt a szállodában, se a turista információn nem nagyon beszélnek angolul, sokszor komoly megértetési problémáim vannak, még ha a minimális olasz tudásomat is belekeverem... Kíváncsi vagyok lent délen mennyire beszélik az angolt a turisták által jobban ismert helyeken.
további képeket itt tudjátok megnézni:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.