Ma éreztem először igazán, hogy a 3 hetes szabadság miatt csak végig rohanom Spanyolország északi részét és ezáltat a legszebb dolgokat is csak felületesen láthatom! Ezt az érzést Asztúria hegyei hozták ki belőlem, melyek látványától leesett az állam és úgy is maradt egészen Oviedoig! Azt kell mondanom, hogy megfogóbb, lélegzetelállítóbb látvány tárult elém, mint az Alpok vagy a Dinári-hegység legvadregényesebb tájai! Reménykedtem, hogy a képek majd visszaadnak valamit a hangulatból, de sajnos halvány utánzata az igazi látványnak!:-(

gyertek!

De vegyük kronológia szerint a napot! Reggel kényelmes készülődés után 10kor indultam a szállásról, az Ovideoi busz indulásáig lementem a folyópartra ahol tegnap futottam és kacsákat fotóztam. Fél 11re értem a buszpályaudvarra, ahol sok szótárforgatás után kiderült, hogy a 11-es buszra már nincs jegy és legközelebb egykor ment csak. Ekkor gyorsan átprogramoztam a napot és elmentem megnézni a két Leon-i látványosságot ami kimaradt. Az egyik egy román kori templom a másik pedig egy 16.században épült főnemesi városi ház.

A téren

A román kori templomban meglepetésemre épp készülődtek misére, Elképesztő volt végig gondolni is hogy ebben a templomban már több mint 800 éve tartanak napról napra misét! Utána bementem a templomhoz tartozó múzeumba, amelyben láthatóak Leon királyainak sírjai illetve azok relikviái. Meg kell jegyeznem, hogy itt Spanyolországban, minden érdekesnek mondható emléktárgy az egyházi múzeumokban találhatóak. Ebben a múzeumban volt például kiállítva rengeteg 10-12.századi használati tárgy, mint például serleg, ékszeres dobozka, királyi vért(!) ami a Leon-i királyokhoz köthető.

Hegyekben

A főnemesi városi ház azonban nagy csalódás volt, pedig csak időpontra lehetett odamenni, mivel itt jelenleg egy hivatal működik. Időpontkor beengedtek az épület udvarára, ami egy szép négyzet alakú körárkádos udvar volt, de nem ájultam el annyira tőle. ott az idegenvezető mondott egy 5 perces monológot spanyolul, aztán kezdte kihajtani a népet. megkérdeztem tőle, hogy ennyi volt az egész, erre mondta hogy igen mert a benti részekre csak az itt dolgozók mehetnek...

Tó a hegyekben

Így legalább volt időm nyugodtan megvenni holnapra a jegyet és inni egy kávét. Itt végre adtak egy olyan kis sütit a kávéhoz, mit már napok óta nézegetek, mert minden helyi ezt tunkolja a kávéjába! Már látványra is elég olajosnak tűnik - ezért néztem, hogy a helyiek ezt tunkolják a kávéba – ízre gyakorlatilag fánktészta más formában kisütve! Nem volt rossz magában, de hogy ezt a kávéba tunkolni?!

Oviedoi városháza

Busz gyakorlatilag negyedórás késéssel indult, mivel a sofőr az indulási időpont után 2 perccel került elő. Leon határában szokásos buszos álmosság jött rám, komoly erőfeszítésbe került, hogy ne aludjak el egyből. Hegyek azonban felébresztettek! tátott szájjal néztem ki az ablakon és próbáltam fényképezni minél többet, sajnos mozgó buszból nem igen lehet rendes képet csinálni. Út közben 8 alagúton keresztül mentünk át, ebből a leghosszabb majdnem 5 km hosszú volt. Az utolsó nagyobb alagútból kijőve még az Aszturia tábla meglátása előtt tudtam hogy megérkeztünk, mivel az eddigi sárgás-zöldes színeket felváltotta a mélyzöld! Lejtmenet a buszos megpróbálta behozni z időbeli lemaradását, így a 6-8%-os lejtőkön a személyautókat is kerülgette! hátul az utasok meg kapaszkodtak, hogy egy-egy előzéskor ki ne essen a székéből.

Utca Oviedoban

Ovideoról annyit kell tudni, hogy a 9 században már egy erős királyság központja, s vezető szerepét a 15. században vesztette el. A Santiago de Compostella-i székesegyház felépítését Ovieo királya rendelte el. Oviedo jelenleg egy 200 ezres nagyváros a hegyek lábainál.

8.századi templomocska

Régi királyok Oviedojából sajnos nem sok minden maradt... A jelenlegi város azonban nagyon hangulatos, rengeteg parkkal, kis térrel, beülővel. Műemlékei közül csak a katedrális múzeumi látogatása során látható 8.századi templom számottevő. A múzeumban itt is rengetek használati tárgyat mutatnak be a 7-8.századból. Próbáltam itt fotózni, de a múzeumokban kamerás őrök szólnak rá az emberre, ha megpróbál egy képet csinálni.

Egyébként itt őrzik azokat a vásznakat, melyekbe állítólag Jézus törölte az arcát keresztcipelés közben. Bevallom én először valami neoavantgard festménynek néztem, még furcsálltam is, hogy a papok ilyen alkotásokat raknak az egyik legjelentősebb helyre. utána olvastam az ismertetőben, hogy ez bizony milyen nagy értéket képvisel...

Király pantheon boltívei

Visszafelé sajnos nem sikerült ablak melletti helyet szereznem, emiatt csak csodálni tudtam a tájat fotózni nem. Leonba érve úgy döntöttem, hogy az esti fotózást már kihagyom, elég volt mára a kutyagolás.

Már megint a katonaéveivel fáraszt!

holnap reggel utazom El Cid Burgosába, majd onnan délután tovább a tengerparti Santanderbe.

 További képek:

Itt futottam tegnap

Család

Hegyekben

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.