Sajnos tegnap esti reményem nem jött be, reggel zuhogó esőre keltem. Így utolsó esély is elment, hogy el tudjak menni futni egyet a parkba, mivel holnap reggel elhagyom Madridot és elindulok a „Nagy körútra”.

Toledó

Toledóba „turbó vonattal mentem” a 72km-t fél óra alatt tette meg megálló nélkül. Egyetlen kényelmetlenség az út során a csomagátvilágítás volt, ami a madridi merényletek miatt általánosak a pályaudvarokon, hivatalokban és múzeumokban.

Ő is fázik!

Toledóba megérkezve elkezdem reménykedni, mivel csak csöpögött az eső, de ez csak csalfa remény volt, mert mire beértem az óvárosba elkezdett zuhogni, 10 perc alatt sikerült átáznom és inkább bemenekültem az első templomba, melynek szerencsére kerengője és kiállítása is volt, így elbolyongtam ott egy fél órát.

Llueve...

Miután láttam, hogy az eső nem igazán akar elállni, beöltöztem a viharkabátomba és megnéztem a térképet, merre kell mennem a következő nevezetességig. Ám Toledó utcái nem olyanok, hogy csak úgy eligazodsz rajta! kb 20 percet bolyongtam a sikátorokban mire eljutottam a katedrálisig. Természetesen eddigre bőrig áztam így a katedrális kávézójában ittam egy kávét, hogy lelket öntsek magamba.

Séta az esőben

Tudnotok kell, hogy majdnem minden templomban, múzeumban tilos a fotózás, emiatt lassan tökélyre viszem a „stika-fotózást”, kb 5 másodperc alatt tudok már egy képet elkészíteni, kifigyelve, hogy az őr mikor járőrözik másfelé!

Az egyik stika-fotó

Toledó El Greco városa, így a legtöbb templomban látható egy-két El Greco kép, katedrálisban található pl a Jézus és az Apostolok sorozat. Emellett láttam az Orgaz gróf temetése című képét is, amit orosz tárlatvezetéssel néztem meg. Az idegenvezetőjük az előadása végén engem is ki akart hajtani a templomból a csoportjával, alig bírtam neki megmagyarázni, hogy én magyar vagyok és csak véletlenül voltam a csoportjával.

Nem tízzel jött...

Külön élmény volt a templomokból visszaalakított zsinagógák megtekintése is, az egyikben szefárd zsidók története kiállítást is megnéztem és meglepődve olvastam, hogy már a 2-3.században kialakultak zsidó közösségek Hispánia területén.

Zsinagóga

Útikönyvem utolsó említésre és megtekintésre ajánlott temploma felé menet vettem észre, hogy tisztul az ég és már nem esik annyira. Ennek a templomnak egy érdekessége volt számomra, mégpedig hogy hatalmas narancsfa állt a kerengőjében tele érett naranccsal!

Narancsfa

Ezek után a még fennmaradó 1 órában az utcát jártam, kezemben a térképpel, bár az hiába volt ott, mert többször sikerült egy egy téren, ahol 5 felé ment utca, rossz irányt választani, emiatt kicsit labirintusban rohangál egérnek éreztem magam.

Sikátor

vonat indulása előtt negyed órával értem az állomásra, csaknem 6 óra városnézés után. S mégse éreztem úgy, hogy mindent láttam, talán az eső miatt, valami hiányérzet maradt bennem az előzetes elvárásaimhoz képest...

Mecset

Reggel még úgy terveztem, hogy visszaérkezés után még bemegyek a Modern Művészetek Múzeumába, megnézni legalább Dalit és Picassót de a fáradtság legyőzte a szívemet és inkább hazajöttem kipihenni magamat holnapra.

Vizköpők

Holnap Avila felé veszem az irányt, onnan délután utazom tovább Salamancába, ahol két éjszakát alszom majd.

további képek:

pedig azért választottam a fotóst, mert profi gépe volt...

Katedrális

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.